Az egyik legnagyobb változás és változtatás életemben

Mint azt többször is említettem, a magzsola.hu 2013 áprilisi indulását anyacégünk gondozta. A 2002 óta élelmiszer kereskedelemmel foglalkozó Pro Express kapcsolati tőkéje volt a magzsola kiindulópontja, innen származtak beszállítóink, raktári rendszerünk. Maga az online indulás gondolata, igénye is azért született meg bennem, mert a hagyományos, offline nagykereskedelem egy eléggé mechanikus, kötött, rutinok alapján működő, kreativitást nélkülöző tevékenység, elég sok buktatóval.  

Miután több,mint 10 éven keresztül próbáltam egy működő céges struktúrát, eladási rendszert építeni, ár kellett jönnöm, hogy ez nekem nem fog úgy működni, ahogyan azt elsősorban magamtól elvárnám.  Igen, túl magasak voltak az elvárásaim magammal, munkatársaimmal, és az ügyfeleinkkel szemben is.

Így ezek törvényszerűen csalódásokhoz vezettek, hiszen nem sikerült úgy összehoznom, rendszerbe szerveznem, amit mindig is szerettem volna. És ez nagyon kezdett zavarni.

Először talán csak tudat alatt, aztán kezdtem felismerni, hogy ha nem találok örömöt abban, amit minden nap csinálok, csak egy „pénzgyártó gép” vagyok, napi csalódásokkal, akkor ez egy rossz út, előbb-utóbb egy megfáradt, negatív, esetleg beteg ember válik belőlem, ráadásul, a családom is csak egy lelki csontvázat kap belőlem a nap végére.

A magzsola indulása viszont nagyon lelkesítő volt, nagyon hittem benne, és szerettem, és nagyon akartam, hogy életre keljen, és működjön. Talán elsőre túl misztikusnak tűnik, de most már azt hiszem, ez a mély meggyőződés működteti igazán a webes üzletünket. És persze, a nyitott pozitív vásárlók, de róluk majd később.

Nem akarom azt részletesen leírni (de ha érdekel, szívesen elmondom), hogy mekkora munka egy céget belülről átalakítani, egy részét eladni, elengedni, és az egészet úgy megszervezni – munkatársaim hathatós segítségével – hogy ne pusztuljunk bele.  Azt sem, milyen nehéz megválni munkatársaktól, akik éveken keresztül együtt dolgoztak velem, és építették napi munkájukkal vállalkozásunkat. Nem volt könnyű, de most már azt gondolom, ennek az elkezdése volt a legnehezebb. Menet közben már alakultak a dolgok, és sok megerősítést kaptam.

Ilyenkor jönnek a „véletlenek”. Egy olyan különleges, pozitív gondolkodású házaspár által irányított cég érdeklődött a hagyományos nagykereskedelmi üzletág felől, akiknél ideálisabb nem is lehetett volna. Életem egyik legjobb találkozása volt ez velük.

Hosszas beszélgetés, egymás megismerése, összehangolás, tervezés, szervezés előzte meg ezt a fúziót, de az első hetek „szülési fájdalmai” nem voltak túl egyszerűek, mindenkit nagyon igénybe vettek. Jóval inkább, mint azt gondoltuk volna. Közösen dolgoztunk két hónapon keresztül, hogy ez az átmenet minél simább legyen mindenki részére, és ne (nagyon) vegyék észre, hogy a színfalak mögött mekkora munka folyik e cél érdekében.

Azóta eltelt három hónap, és szokom ezt az új struktúrát. Kevesebb kollégával, kevesebb munkával, persze, kevesebb bevétellel is. És azt gondolom, jól döntöttem. Nagyon jó, hogy nekivágtam.

Reggel nem kell azonnal elhárítani 10 problémát még 8 óra előtt, és több energiát is viszek haza a családomnak a délután folyamán. Könnyű volt?  Nem nagyon nehéz. De sokat fejlesztett rajtam, a hozzáállásomon, és az alázatomon is.

Megerősít az is, hogy négy év után a magzsola.hu stabilan fejlődik, egy elég erős, hiteles törzsvásárlói rétegünk is van, akikkel szívesen beszélgetek. Sokan nem is tudják, hogy egy-egy mondatuk mennyit jelentett nekem.

A falakat, hogy mire (nem) vagyok képes, tényleg magam állítottam,  és csak magam tudtam ezen változtatni – persze, egy kis felsőbb segítséggel.

Közhelyes, de tényleg működik, csak el kellett kezdenem, amit már régen éreztem  - változni és változtatni.

Köszönöm, és nagyon hálás vagyok ezért, minden reggel, este, és minden pillanatomban.

Olvasna még ilyesmit? Nézze meg a többi bejegyzést is.