Mennyi a napi C-vitamin szükséglet?

A vitaminok közül talán a C-vitamin a legismertebb. Felfedezése a magyar Szent Györgyi Alberthez köthető, aki ezért  - első magyarként - Nobel díjat is kapott 1937-ben. De mielőtt a cikkben feltett kérdésre kerülne  sor, szerintem nem árt tisztázni, egyáltalán mit nevezünk vitaminnak. Ön tudja?

A szó eredete: Vita= élet, amin= fehérje. Összefoglalóan, ezek igen nagy aktivitású, különböző kémiai összetételű szerves vegyületek, amelyek az enzimekkel, hormonokkal szoros kapcsolatban fejtik ki szervezetünk számára jótékony hatásaikat. A növényi sejtekben szintetizálódnak, alapanyagaik a táplálékból a bélben szívódnak fel, majd a vérárammal jutnak el testünk sejtjeihez, ahol számos kémiai anyagcsere folyamatban vesznek részt. Az emberi szervezet  - az állatokkal ellentétben - igen kis mennyiségű vitamint tud előállítani, íg ezeket a létfontosságú vitaminokat napi táplálékunkkal kell pótolnunk.

forrás: pexels.com

A C-vitamin hiánybetegségét ma már mindenki jó ismeri, ez a skorbut,

….amivel a középkori hajós népek találkoztak először, és nem tudták mire vélni a fáradékonyságot, letargiát, ínyvérzést és fogveszést. A kemény telek, és a hiányos  táplálkozás is hasonló tünetekkel járt. Bár már az 1600-as évek végére világossá vált, hogy citrommal, naranccsal, savanyú káposztával eredményesen kezelhető volt a kór, a lassú információ áramlás, és a vaskalapos hozzáállás következtében sok százezer embernek kellett meghalnia, mire az 1800-as évek végén tömegesen bevezették a hadseregekben, és a hajózásban is ezt az egyszerű módszert - vitamint mindenkinek!

Meg mindig egy kis történelem: nevét a C-faktorról kapta, mivel citrusokból próbálták először előállítani (citromsav= aszkorbinsav=anti skorbut sav), és állatkísérleteket végeztek ezzel kapcsolatban. Csakhogy kiderült, az állatok szervezete képes előállítani a vitamint (ezért sem sikerült előállítani ezeknél a skorbutot), de az emberi szervezet erre képtelen.

Egy átlagos felnőtt szervezete 20mg/kg, azaz pl. egy 80 kilós ember 1600 mg vitaminmennyiséget tartalmaz. Ennek 2-3%-át veszítjük el naponta, és ha a szervezet azt érzékeli, hogy ennek tartalma 300mg alá süllyed, akkor lép fel a skorbut. Ebből könnyű kiszámolni, hogy a korabeli tengerészeknél a betegség első jelei jó 2 hónapi hajózás után léphettek fel. Csupán 6-10 mg bevitel már elejét veszi a skorbut kialakulásának, ezért már napi egy-két kanálnyi citromlé, tiszta. L-aszkorbinsav, vagy jó minőségű, szerves vitamin szedése bámulatos eredményeket hozhat.

Akkor mennyi az annyi?

A vitamin körül hatalmas viták bontakoztak ki már korábban is, mivel a hagyományos orvosi felfogás ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy napi 60-80 mg bevitel bőven elégséges, addig a “vitaminipar” ennek sokszorosát javasolja, főleg az első felfedezésekre hivatkozva. Ha az állatok  önellátó termelését nézzük, akkor emberre vetítve a szükségletünk 2-9 gramm naponta. Kérdés, hogy ez mennyire helytálló? Szent-Györgyi Albert az alsó, Linus Pauling a felső érték felé közelített. Szent-Györgyi 1000-2000 mg/nap, a kétszeres Nobel-díjas (igaz a második béke ) Pauling, aki 93 éves korában hunyt el, a 7-8000 milligrammos bevitel híve volt. Azért ezek brutális mennyiségek!

Egyes vélemények szerint mindenkinek más és más mennyiségű vitaminszükséglete van. Ezt magunk is kipróbálhatjuk, ez az az ún. “emésztési tolerancia-teszt” segítségével. Fokozatosan növeljük a bevitelét mindaddig, amíg puhább széklet jelentkezik - ekkor léptük át a telítettségi határt. A szervezet innentől már nem tudja feldolgozni a bejuttatott mennyiséget, és a felesleget a beleken keresztül kiválasztja. Csökkentsük egy kissé a bevitelt, amíg a széklet ismét normális nem lesz. Most már tudjuk, hogy mennyit képes a szervezetünk felvenni. A tapasztalat szerint betegség esetén megnövekszik szükséglet.

Ugyanakkor, ha más vitaminokat, ásványi anyagokat, zsír- és aminosavakat is fogyasztunk, ezek együttesen fokozzák hatását, így fajlagosan kevesebbre lesz szükség, mint ahogyan a vitamin- és ásványi anyagszükséglettel foglalkozó cikkünkben is írtam.

A legjobb természetes források: homoktövis (100 g = 1000 mg), csipkebogyó ( 100 g = 400 mg), zöldpaprika (100 g = 180 mg), kápia paprika, fekete áfonya (100 g=160 mg),  goji bogyó (100 g= 150 mg), acerola (100 g = 1677 mg!!!) Persze, talán mondani (írni) sem kell, hogy ezeket csak nyersen fogyasszuk, mivel főzve, párolva már 60 Celsius fok felett lebomlanak. Nyáron, és ősszel könnyebb a dolgunk, ekkor - javaslom - egyen annyit ezekből, amennyit csak bír, a szűkebb hidegebb hónapokban pedig lehetséges savanyú káposztával, esetleg jó minőségű, szerves készítménnyel pótolni a hiányt. A nemzetközileg ajánlott “RDA”, azaz 50-60 mg mennyiség éppen csak a skorbuttól véd meg, de közben egész életünkben alattomos folyamatos hiányban szenvedünk.  A vitaminhiányból fakadóan a sok félig vagy töredékesen végbement biokémiai folyamat eredménye csak hosszú idő után, esetleg évtizedek múlva jelenhet meg a korral „törvényszerűen” járó betegségekként.

forrás: GAL vitamin

Káros-e a nagyobb mennyiség fogyasztása?

Egy kísérlet alkalmával a naponta nagy dózisban (4000-10000 mg) fogyasztott esetleges kockázatait vizsgálták. A vizsgálatok nem támasztották alá, hogy a nagyobb dózis esetén fokozódott volna a vesekőképződés, megfelelő folyadékbevitel (2-3 L ivóvíz) mellett. Ugyancsak nem sikerült bizonyítani, hogy a fokozott fogyasztása növelné a vas felhalmozódását a szervezetben, és fokozná a vérrög képződés veszélyét.

Szív és a rák

Számos vizsgálat bizonyítja jótékony hatását.

- 2000 mg mennyiség jobb értágító hatásúnak bizonyult az éroperációra váró betegek számára, mint az e célra használt diltiazem.

- Napi 1000 mg szignifikánsan csökkenti a vérnyomást.

- Napi 500 mg hosszú távú fogyasztása a már kialakult szív és érrendszeri károsodásokat visszafordítja.

- A vér magas tartalma védi az érfalakat, vagyis megőrzi az erek rugalmasságát, csökkenti a koleszterinszintet és a különféle oxidációs károsodásokat. Rendszeres szedése jelentősen csökkentené a szív és érrendszeri betegségek kialakulását, véd az infarktustól és az agyvérzéstől.

- Az alacsonyabb szint vérszintet mutató rákbetegek rövidebb túlélési időt mutattak.

- Rákellenes hatása többek közt az ún. szabad gyökök megkötésében, a rákkeltő anyagok semlegesítésében, az immunsejtek aktivitásának fokozásában rejlik (antioxidáns hatás). A fehérvérsejtekben (melyek a szervezet védekező rendszerének fontos elemei) több van, mint egyéb sejtekben. Ez azt bizonyítja, hogy kellő számú jelenlétükhöz és aktivitásukhoz nagy mennyiségűadagra van szükségünk.

- Azok a gyermekek védettebbek a leukémiával szemben, akik rendszeresen fogyasztanak  nagyobb mennyiségű gyümölcsöket.

- Szignifikáns védőhatást találtak a rákkal szemben; pl. a gyomorrák, a vastagbél- és végbélrák esetében.

- Méhnyakrákos nőknél szignifikánsan alacsonyabb szintet állapítottak meg.

- Védőhatásúnak találták tüdőrákkal szemben is.

- Hatása a bőrre is lényeges, segíti a sebgyógyulást,  védi a káros UV sugárzástól, segíti a kollagén termelését, hasznosulását, így közvetetten hozzájárul a bőr puhaságának, simaságának és fiatalságának hosszú időn át történő megőrzéséhez is.

Hol találhatom meg a magzsolát?

Amennyiben elérhetőségünkre kíváncsi, ezzel kapcsolatban a fenti címre kattintva megtalálhat minden szükséges adatot. Fizikai üzletet nem tartunk fent, mivel ennek költségei rárakódnának jelenlegi kedvező árainkra, ezért egy futárcéggel juttatjuk el a megrendeléseket akár egy napon belül is vásárlóink részére. Amennyiben bármilyen kérdése lenne, keressen bennünket telefonon, H-P: 8:00 - 16:00 - 06209278610 - Szívesen várjuk hívását.

Figyelem!

Az oldalainkon feltüntetett termékekkel kapcsolatban leírt információk nem a mi javaslataink, a tájékoztatás célját szolgálják, nem vonatkoznak bárminemű betegség kezelésére vagy gyógyítására illetve a termékek esetleges emberi fogyasztására vagy fogyasztásának javaslatára, valamint az esetleges fogyasztással  kapcsolatos hatások és azok következményeinek pontos leírására!

Ha egészségügyi problémája van, haladéktalanul forduljon orvoshoz vagy más egészségügyi szakemberhez!

Általánosságban a gyógynövények hatásairól szóló tájékoztatásaink a népi gyógyászat hagyományain és szakirodalmon egyaránt alapulnak. Bármely gyógynövény esetleges gyógyszer szedése melletti fogyasztása esetén mindig kérje ki orvosa, gyógyszerésze vagy más szakember véleményét! Ezen honlapon található információk nem minősülnek orvosi tanácsnak. Minden esetben kérje ki szakorvosa tanácsát!