Aszalt szilva

A szilva nekem elsőre kissé furcsának tűnt, de a rózsafélék (Prunus) családjába tartozó fafajták termése. Talán a legősibb gyümölcsfajok közé tartozik.

 

Feltehetően az Altáj hegység és Kaukázus közötti területről származik. Európába Szírián keresztül került. A görögökön ismertették meg a mai Olaszországba, ahonnan a rómaiak vitték az Alpokon túl. Kb. 2000 éve termesztik több száz alfaja ismert.

 

 

 

Hazánkban a legelterjedtebb gyümölcs, szinte minden vidéken megterem. Sokkal jobban tűri a fagyokat, mint a többi csonthéjas, és jóval alkalmazkodóbb is náluk. A gyümölcs színe igen változatos, jellegzetes kéken kívül a pirosas, sárgás, zöldes héjú változatok is jellemzőek. Formájuk szerint is vannak kereke, hosszúkásak, vagy tojás alakúak is.

 

Magvaváló, vagy nem magvaváló fajtájuk alapján is osztályozhatóak, késő nyártól, az ősz közepéig érnek. Évente egy-egy fáról kb. 50 kg gyümölcs szedhető, maga a fa átlagosan 30 év élettartamú. Az érett gyümölcsöt finom viaszréteg védi a környezeti hatásoktól, valamint ez járul hozzá a frissen tartáshoz is.

 

A "szilva" elnevezés valójában gyűjtőfogalom, a házi szilvát, ringlót, kökényszilvát, mirabellát, sőt, a távoli rokon japán szilvát is egyként említik. Egy kis érdekesség: A ringlószilva nevét I. Ferenc francia király felesége, Claudia után kapták: Reine Claude - hangzott akkoriban.

 

Magyarországon talán a legismertebb a "besztercei", "olasz kék", "Katinka", "president" fajták.

 

Mint minden aszalt gyümölcs esetében, az aszalt szilva is viszonylag magas cukortartalommal rendelkezik ( 100g=300 kalória), aki diétázik, vagy cukorbeteg, ezt mindenképpen vegye figyelembe!

 

Egyetlen aszalt szilva több ásványi anyagot tartalmaz, mint egy maréknyi áfonya, melyet antioxidáns bombaként ismerünk. Szinte általános természetes csodaszer: szelén-, kálcium-, cink, réz-, és vas-forrás, sejtvédő hatású, a hazánkban is nagyon gyakori szív- és érrendszeri betegségek ellen is védhet, illetve erősítheti idegrendszerünket, segíthet a stressz leküzdésében, ezen túlmenően levertség és depresszió ellen is hatásos lehet. Fogyasztása elősegítheti a vér sav-bázis egyensúlyának megteremtését.

 

 

Nagyon sokat küzdenek hazánkban emésztőrendszeri megbetegedésekben. Ezeknek számos kiváltó oka lehet: rendszertelen táplálkozás, nem megfelelő tápanyag-összetétel, kevés nyers zöldség- vagy gyümölcs fogyasztása, stb. A gyomorba kerülő szilva intenzívebbé teszi annak működését; a benne lévő mangánnak köszönhetően az emésztésért felelős enzimek szinte lökést kapnak. Ugyanakkor a szilvában található vastartalom felszívódása is sokkal hatékonyabb, mintha azt tablettában vennénk be.

 

 

A szilva felhasználása nagyon sokrétű. Nyersen fogyasztható, de süteménybe, tölteléknek is kitűnő. Feldolgozható pürének, lekvárnak, dzsemnek, kompótnak, vagy kandírozható is, a gyereke és a felnőttek kedvence a fahéjas cukorral meghintett szilvás gombóc. A lekvár főzésének külön tudománya van ( az edény aljára ecetet kell önteni, a tetejére cukrot, és kell neki jó 4-5 óra is), ehhez legmegfelelőbb a szára körül már enyhén fonnyadó, puha gyümölcsből. Franciaországban borpárlatban tartósítják. Nem utolsósorban a magyar szatmári szilvapálinka mindenki számára ismert? A leszedett mennyiség java részét szárítják, és aszalva hozzák forgalomba.

 

Érdekesen harmonizál a fahéjjal, vaníliával, szegfűszeggel, érdemes vele kicsit kísérletezni süteményeknél. Érdemes rumba, vagy vörösborba áztatni, húsok töltéséhez használjuk, jóval intenzívebb ízeket érhetünk el.

 

Amerikai, csontkutatással foglalkozó szakemberek egy igen egyszerűnek tűnő módszert tanulmányoztak a változókorban lévő nők - és tulajdonképpen mindenki más - számára, hogy megelőzzék a csontritkulás tüneteit, illetve az ez miatt bekövetkező csonttöréseket: az aszalt szilva fogyasztását! "Pályafutásom során számtalan gyümölcsöt vizsgáltam aszerint, hogy jót tesznek-e a csontoknak. Kipróbáltam a fügét, a datolyát, az epret, és a mazsolát, ám egyik sem bizonyult olyan hatékonynak, mint az aszalt szilva. Természetesen minden zöldség és gyümölcs egészséges, ám a csontok megóvása céljából az aszalt szilva a leghasznosabb" - mondta el a kutatás vezetője, Bahram H. Arjmandi.

 

Két csoportra osztották a kísérletben részt vevő, változókorban lévő hölgyeket. A társaság egyik része napi 100g aszalt szilvát evett - ez nagyjából tíz szem gyümölcsnek felel meg - egy éven keresztül, míg a többiek ugyanígy, 100g szárított almát kaptak. Ezen kívül mindannyian kaptak kalcium- és D-vitamin tablettákat is.

 

A kísérleti időszak végeztével a mérési eredmények alapján az aszalt szilvát fogyasztók úgynevezett "singcsontja" (ez az alkar két hosszú csontja közül az egyik) és gerince sokkal jobb állapotban volt, mint a másik csoport tagjaié. Arjamandi ezt azzal magyarázta, hogy az aszalt szilva- kálcium és szeléntartalmánál fogva - csökkenti a csontban a ritkulás és a roncsolódás mértékét, így a csontképződés kerül fókuszba.

 

A csontritkulást jórészt az okozza, hogy a menopauza után megszűnik bizonyos női nemi hormonok termelődése. "A menstruáció elmaradása után öt-hét évvel már évi 3-5 százalékkal nő a csontritkulás kialakulásának esélye. Ugyanakkor a 65 év feletti férfiak csontozata a nőkéhez hasonló ütemben romlik" - magyarázta a kutató. Éppen ezért javasolják az aszalt szilva fogyasztásának mielőbbi megkezdését.

 

 

"Nem érdemes addig várni, amíg egy törés vagy a már kialakult csontritkulás miatt az orvos gyógyszert ír fel. Lehet előre is gondolkodni. Kezdjük napi két-három szem aszalt szilvával, majd folyamatosan növeljük tízre az adagot! Ez a gyümölcs számtalan variációban készíthető el" - javasolják a szakértők.

 

 

 

Fogyasztása nem helyettesíti a változatos és kiegyensúlyozott étrendet. 

 

A leírásban szereplő kedvező hatás eléréséhez szükséges élelmiszer-mennyisége kb. 200 g/nap

 

Cukorbetegségben szenvedők vegyék figyelembe a termék magasabb szénhidrát értékét.