Melyik gyümölcsben van a legtöbb cukor?
A gyümölcsök íze természetüknél fogva, javarészt édes. De melyik a legédesebb ezek közül? Aszalva, vagy kandírozva érdemes ezeket fogyasztani?
A tisztánlátás kedvéért, rögtön az elején tisztázni szeretnék valamit: mi a különbség a finomított kristálycukor, és a gyümölcscukor, más néven a fruktóz között?
A köznyelvben a cukor megegyezik a finomított, répacukorral. Ez egy iparilag előállított olcsó termék. Kezdetben a tömeges édesítéshez a cukrot cukornádból állították elő, a 19. századig. Ekkor vette kezdetét kontinensünkön a cukorrépa aranykora. Ez egy olcsón termelhető, igénytelen kultúrnövény nedvéből készül(t), egyre tökéletesebb technológiával előállított termékké vált. Olcsósága révén, egyre több élelmiszer előállító használta/használja fel, mint összetevőt, hiszen a cukor - finom. Ez az egyik nagy csapdája is.
Néhány szó a fruktózról:
A gyümölcscukor, vagy fruktóz, a legédesebb cukorféle, gyümölcsök nedvében, levében, és koncentráltan a mézben található. Mivel természetesebb, mint a finomított cukor, egészségesebb is, lassabban szívódik fel a szervezetünkben. Ezért cukorbetegek is fogyaszthatják, de számukra a fruktózból is csak maximum napi 30 g ajánlott. Az aszalt gyümöcsökben is értelemszerűen fruktóz található, különböző mértékben, és mennyiségben. A fentiekben említett szabályt diabéteszben szenvedők itt is be kell, hogy tartsák, hiszen bármennyire is csábító a fincsi aszalvány, bizony, szénhidrátot, kalóriákat is tartalmaz. Az alacsonyabb glikémiás index, azaz, a lassabb felszívódás itt is a fruktóz javára billenti a mérleg nyelvét - ez jóval egészségesebb, mintha répacukrot fogyasztanánk.
A legédesebb datolya
Visszakanyarodva cikkünk témájához, az egyik legédesebb gyümölcs a datolya, a magzsola.hu egyik legkedveltebb terméke, hogy miért is, erről a datolya jótékony hatásai c. cikkben írtunk. Röviden: számtalan előnye mellett, néhány szem elfogyasztása már csökkenti az éhségérzetet - ráadásul, csupa egészség, mivel az általunk forgalmazott változat tartósítószer mentes, kezeletlen. A datolya részletes oldalán számos, vásárlói véleményt is olvashat ezzel kapcsolatban. Érdekesség, ha a gyümölcs szóra gondolunk, azok jellegzetes íze mellett az édes szó is kapcsolódik hozzájuk. Sokan, akik a nyers ételek fogyasztását választják, beszámolnak arról, hogy éhségérzetüket pont ezekkel a fruktózban gazdag gyümölcsökkel csillapítják, ez, ezek adják meg a jellegzetes teltség, vagy másnéven a jóllakottság érzést. Jellemzően, a tartósított gyümölcsök, így pl. az aszalványok jelentős mennyiségű gyümölcscukrot tartalmaznak. Miért? Mert az elpárologtatott nedvességtatalom mellett koncentráltabban van jelen a szénhidrát is.
Míg az aszalt szilva, és az aszalt sárgabarack kb. 62% szénhidrátot tartalmaz, a kandírozott termékeknél ez az arány 73-75% is lehet. Mi a jó megoldás? Egyrészt, mértékkel érdemes ezeket a finomságokat enni, és persze, (közhely, de igaz) minél több, friss gyümölcsöt, zöldséget fogyasztani, ha itt az idényük. Másrészt jó alternatíva a liofilizált, azaz, fagyasztva szárított gyümölcs is, hiszen ezeken nincs sem kén-dioxid, sem hozzáadott cukor, azaz, teljes egészében tartalmazzák az eredeti gyümölcs minden előnyös ható- és ízanyagát. Cserében, jóval drágábbak, mint a hagyományos aszalványok.
Érdekesség, hogy a nyár gyümölcsének tartott görögdinnye tulajdonképpen zöldség, hiszen közeli rokona a töknek, és az uborkának is. Bár ha a dinnyére gondolunk, rögtön itt is az édes íz ugrik be, ennek 90%-a víz, és energiatartalma is alacsony. A görögdinnye tápanyagtartalma csekély, kisebb mennyiségben tartalmaz C-, B- és A-vitamint, karotint, valamint kalcium, kálium, magnézium, nátrium, foszfor, vas is található benne. Tehát nem tápanyagtartalma, sokkal inkább finom üdítő íze és magas víztartalma miatt lehet kedvenc gyümölcsünk.