Miért nassoljuk, avagy ez csak önkényeztetés?

Manapság mindenki rohan. Még a nyugdíjasok is. Pedig sokan azt gondolják, ha már nem kell dolgozni, akkor lesz idejük „majd” mindenre. Ez, mondjuk, megér egy önálló bejegyzést is, de nem ez a mai téma.

Hanem a napközbeni nasi. Mi ez érvem mellette? Én is egy elég húzós életet élő ember vagyok – így a táplálkozásom… hmm, lehetne egyenletesebb is. Addig én is eljutottam, hogy a reggeli= zabkása, vagy gyümölcs, de ha a napközbeni események átveszik tőlem az irányítást, gyakran esek abba a hibába, hogy kihagyok pl. egy ebédet. Ettől persze, nekem nem lesz jobb, sőt… és a környezetem is azt látja rajtam, hogy idegesebb vagyok, rögtön „ugrok”, ha valami baj van. Márpedig baj, az biztosan lesz holnap is.

Szóval, a lényeg: arra jöttem rá, ha napközben A „kis étkezéseket”  tehát a tízórait, uzsonnát, amire törvényszerűen nem jut időm, egy kis aszalt gyümölccsel, vagy olajos magvak rágcsálásával pótlom, mindenki jól jár, a környezetem is, és én is. Így egyenletesebben jutok sok értékes, növényi hatóanyaghoz –és ráadásul, itt a  magzsolánál, csak a raktárba kell kimenni érte, mert zsák- és dobozszámra van ezekből….

Persze, ami kézenfekvő, sokszor, pont azt a legnehezebb felfedezni.

Lehet, hogy most arra gondol, hogy az aszalt gyümölcsök tele vannak kalóriával, a magvak pedig zsírokkal. Ez igaz. Azonban ez fruktóz, azaz, természetes gyümölcscukor, nem finomított kristálycukor, illetve az olajos magvak tele vannak értékes olajokkal, ezek alapvetően jót tesznek a szervezetemnek.

Szóval, ez a heti „nagy felfedezésem” :-)

Olvasna még ilyesmit? Nézze meg a többi bejegyzést is.