Édes élet, keserű következményekkel.

A természetes édesítők csak az utóbbi évektől elérhetőek. A 2000-es évekig makacsul tartotta magát az állítás, miszerint nem, a cukor nem felelős a diabétesz, vagy a daganatos betegségek kialakulásáért. Az egyre döbbenetesebb adatok azonban mindenképpen azt mutatták, hogy ez a megállapítás nem tartható tovább. Édes élet, keserű következményekkel. 1980-ban, az USA-ában az egy főre jutó fogyasztás 20 kg volt, az elhízás csak minden hetedik embert érintett, és 6 millió beteget tartottak nyilván (ez egy 40 éves adat!).

Drasztikusan emelkedő cukorfogyasztás

Az évezred elején már ez az érték 45 kg-ra emelkedett. Minden harmadik ember elhízottá vált, a diabetesben érintettek száma meghaladta a 14 milliót. A folyamatosan romló statisztikai adatok mindenképpen az egyre növekvő répacukorfogyasztás komoly hatását jelentették sok
betegség esetén.  Kezdetben az „üres” kalóriákat okolták az elhízásért, és közvetve a cukorbetegség és egyéb anyagcsere betegségek kialakulásáért. Ám a 2010-es évekre világossá vált, hogy az elfogyasztott cukrok mennyiségénél azok összetétele sokkal komolyabb befolyást gyakorol a szervezetre.

Mi a helyzet Magyarországon az édesítőkkel?

A legutóbbi országos átfogó táplálkozási felmérés (OTÁP 2014.) eredményei jól mutatták, hogy a hozzáadott cukorfogyasztás kicsit több mint feléért az ételek és italok otthoni ízesítése volt felelős. Ennél kisebb arányban járultak hozzá a boltokban készen
megvásárolható üdítőitalok, gyümölcslevek, tartósított gyümölcs- és zöldségkészítmények, az édességek, a tejtermékek, valamint az édes pékáruk. 

Az itthon elérhető lakossági kutatások alapján úgy tűnik, hogy ha mást nem is, de az élelmiszerek édesitőtartalmát figyelemmel böngészik a vásárlók. Egy 2016-os online lakossági felmérés szerint a válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy meggyőződik arról, hogy az általa vásárolt termék édesítőszerrel készül-e. Különösen figyelnek a régebbi típusú ciklamátok, aszpartám használatára Hiszen ezekről elterjedt vélekedés, hogy esetlegesen daganatos megbetegedések kiindulópontjai lehetnek. A legtöbben az üdítőitalok esetén figyelnek erre, a legkevésbé pedig a péksüteményeknél teszik meg. A felmérés szerint a hazai felnőtt lakosság kétharmada fogyaszt valamilyen édesítőszert, közel harmaduk italok készítésénél használja fel ezeket.

Hoppá! Hogy éppen a gyümölcscukor?

Állatkísérletek tanúsága szerint a nagyobb mennyiségű fruktóz bevitele okozza a galibát. Ezt szervezetünk sejtjei nem tudják felhasználni, így a máj ennek döntő részét zsírrá alakítja. Az elfogyasztott gyümölcscukor tehát csak a zsírmáj kialakulását okozza, ezzel utat nyit olyan anyagcsere változások irányába, amelyek az elhízáshoz, az inzulin és egyéb hormonok működésének megváltozásához vezetnek. A kiegyensúlyozott táplálkozás nagyjából 10 g fruktózt tartalmaz naponta. A természetes forrásai a gyümölcsök és zöldségek, (például az agave szirupja) amelyek ajánlásnak megfelelő fogyasztásával (legalább 400 g/nap) a szervezet számára éppen elegendő mennyiségű cukrot eszünk meg. Az emberek mintegy felénél napi 50 g körüli vagy azt meghaladó fruktóz fogyasztása már (esetleg a későbbiekben) valamilyen bélrendszeri tünettel jár.

A megnövekedett felhasználás javarészt szacharózból (répa, ill. nádcukor), és az olcsóbb izocukorból vagy fruktóz-glükóz szirupból származik. Ezek minimum 50%-ban tartalmaznak fruktózt, felhasználásuk mindennapos az élelmiszeripar területén, tehát a feldolgozott élelmiszerek java része a szervezet anyagcseréjét nemkívánt irányba módosíthatja! 

Fontos megjegyezni, hogy nagyon fontos a mennyiség!  Amennyiben kordában tartjuk magunkat, és minimális szinten tartjuk ezen termékek fogyasztását, (= kihagyjuk ezeket  a táplálkozásunkból) megóvhatjuk szervezetünket a nem kívánt hatásoktól. Ha felismerjük azt, hogy az élelmiszeripar ezt az alapnyagot azért használja fel, mert 1 olcsó, 2. jó ízű, máris tettünk egy lépést a tudatos táplálkozás felé. Talán nem véletlen, hogy a nemzetközi forgalmazásban részt vevő termékeken egyyra apróbb betűkkel tüntetik fel az összetevőket. TIPP: tudta, hogy az összetevők sorrendje egyúttal azok mennyiségére is utal? Tehát, ha egy termék első "alkatrésze" a cukor, akkor ebből van benne a legtöbb.  

Nagyon sok olyan kutató és diagnoszta van, akik egyenesen méregként tekintenek a magas fruktóz tartalmú élelmiszerekre. A klinikai vizsgálatok egyértelműen bizonyítják hogy az említett csoportba tartozó feldolgozott termékek elhagyása az álaluk okozott anyagcsere betegségeknél látványos javulást eredményez!

Fruktóz és szacharóz:

nagy fruktóz tartalmú gyümölcsök és zöldségek: alma, kajszibarack, körte, nashi gyümölcs, füge, datolya, cseresznye, szilva, őszibarack, mangó, sárgadinnye, görögdinnye, agave, sütőtök

gyümölcs- és zöldségkészítmények: gyümölcspürék, smoothie-k, gyümölcslevek, gyümölcsnektárok, cukros üdítők, szörpök, befőttek, dzsemek, lekvárok, szárított és kandírozott gyümölcsök, paradicsompüré és paradicsomlé

élelmiszeripari termékek, amelyekben fruktózt használnak édesítésre: a csökkentett szénhidrát tartalmú termékek egy része édességek, ízesített reggeliző pelyhek és a gyorsan fogyasztható, konyhakész édes ételek

méz, kukoricaszirup, izocukor, invertcukor

Szinte magától értetődik a kérdés: hogyan, vagy mivel lehet helyettesíteni  a cukrokat, hogy az élvezeti értékük nagyjából megmaradjon? Három alapvető paraméter van, ami a helyettesíthetőség szempontjából fontos.

• a szacharózhoz képest mekkora az energia tartalma,
• milyen az édesítő hatása,
• milyen gyorsan terheli meg a szervezetet, azaz mekkora a Glikémiás Indexe (GI).

A megfelelő kiválasztása nagyban függ attól, hogy milyen célból használjuk a helyettesítőt. Például, aki  testsúlycsökkenést szeretne elérni, az természetesen alacsony kalória értékű terméket választ, de pl. a cukorbetegeknél nagyon fontos, hogy a Glikémiás Indexe is alacsony legyen.  

Több, jól áttekinthető táblázatban mutatjuk meg ezeket az értékeket, remélhetőleg közérthetően:

CUKORALKOHOLOK

A táblázatokból szépen látszik. hogy számtalan lehetőség adódik a szacharóz (répacukor, nádcukor) helyettesítésére.

Aszalt szilva ár, vásárlás, hatásai, megrendelés

Ami fontos, hogy az elérendő célnak megfelelő édesítőt válasszunk. Akinek a súlyfeleslegével van gondja, mindenképpen az alacsony, méginkább a nullkalóriás termékeket válassza.

Gyakorlati kérdés: az eritrit mennyi cukornak felel meg? 

A nullkalóriás édesítőszerek, bár kitűnő édesítő hatással rendelkeznek és kis mennyiségben alkalmazhatók, de íz-utóhatás szempontjából nem nagyon kedvezők. Szinte mindegyikhez kellemetlen mellékíz társul, így inkább cukoralkoholokkal, vagy rostokkal keverve használhatók.  Nyugodtan választhatják ezeket az édesítőket, bár élettani hatásai miatt a cukorrostok számukra kiemelkedő előnyökkel járnak, hiszen a bélflóra befolyásolása révén kedvező hatással vannak a szénhidrát anyagcserére és az immunrendszer stabilitására.

Sokszor lehet találkozni a mesterséges édesítőszerekkel szembeni idegenkedéstől. Ezeknek az alapját azok az állatkísérletek alapján leszűrt megállapítások adják, amelyek használhatósága azóta több oldalról is megkérdőjeleződött. A mai álláspont szerint, a jelenleg forgalomban lévő, a megadott adagolással használt mesterséges édesítőszerek nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Ami inkább probléma, mint fentebb is említettük, hogy több termék esetén, az édes íz mellé kellemetlen mellékíz is társul, illetve az egyéni ízérzet élvezetüket, s így használhatóságukat is gyakran befolyásolhatja.

Ezeknek az édesítőszereknek az egyik negatív élettani hatása, hogy attól függetlenül, hogy nem tartalmaznak kalóriát, növelik az éhségérzetet. Szervezetünk megtanulta, hogy az édes ízt egy nagy dózisú kalóriabevétel követi. Ha ez nem valósul meg, nem csillapodik az étel utáni vágyunk, sőt nőni fog. Ezzel csupán becsapjuk a szervezetünket, és feleslegesen fogunk sokkal több kalóriát elfogyasztani. Illetve ízlelőbimbóinkra gyakorolt hatása sem a legjobb, hiszen csökkenti a hatékonyságát.

Ezáltal egyre nagyobb intenzitású ízek iránt vágyakozunk, melyek a cukros vagy ízfokozókkal ellátott, korántsem egészséges alternatívák lesznek. Egyes kutatások szerint, ha közvetlenül nem is emelik meg a vércukorszintet, de a bélflórát megváltoztatják, mely fokozza az inzulinrezisztenciát. Ez hosszú távon magasabb inzulinszintet eredményez, amely hatással van szervezetünk raktározására. Magyarul elhízáshoz vezethet.

A főtt rizs szénhidráttartalma - mire figyeljünk?

Édesen, de egészségesen?

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy alapigazságnak tekinthetjük a „mindent szabad, csak mértékkel” közhelyünket. A cukorfogyasztásnál nagyon kell arra ügyelni, hogy élelmiszereink nagy része rejtett cukrokat tartalmaz, melyet szintén bele kell kalkulálni a napi fogyasztott mennyiségbe.

Fontos, hogy a fruktóz bevitelét minimalizáljuk, és próbáljunk meg csak gyümölcs, zöldség formában hozzájutni. Hiába nem jelent egészségügyi kockázatot a mesterséges édesítőszerek fogyasztása, mindenesetre érdemes fenntartással kezelni őket. És inkább a természetes irányba elmozdulni, hiszen ott is találunk egészséges alternatívát a nullkalóriás kategóriában is.

Ne vonjunk meg semmit magunktól, (feltéve, ha nem vagyunk cukorbetegek!) mert az nem jelent hosszú távon megoldást. Tartsuk a mértéket, táplálkozzunk egészségesen. Fogyasszunk friss vagy aszalt gyümölcsöket, magvakat, hogy enyhítsük az édesség iránti vágyunkat. És természetesen mozogjunk rendszeresen, hiszen szervezetünk meghálálja. Olykor-olykor pedig a csokoládé és a csokiba mártott aszalványok, magvak felé is elcsábulhatunk, hiszen az egyensúlyhoz ez is hozzájárul.

 Cseh Zoltán, Kalocsai Sándor - Szentenderi Kira -  magzsola.hu