Ételallergia, vagy intolerancia - első rész?

Hazánkban, ahogy a világ más részein is évről-évre nő a táplálékallergiás megbetegedések száma. Egyes tanulmányok szerint a gyermekek 5-7 %-a, míg a felnőttek 1-2 %-a szenved táplálékallergiában. Gyermekkorban az egyik leggyakoribb táplálék-allergén a tejfehérje.

Sokan keverik az étel intolerancia és az étel allergia fogalmát. Ezért fontos tisztázni itt az elején, hogy ki és miért küldte el önöket erre a bőrtesztre, illetve ki végezte a vizsgálatot?

Allergia vagy intolerancia?

Az ételallergia az immunrendszer egyik kóros válaszreakciója. Akkor fordul elő, ha az immunrendszer tévesen veszélyesnek ismer fel valamely ételösszetevőt – legtöbbször fehérjét vagy poliszacharidot –, és beindítja ellene a védekezési reakciót.  Másképp megfogalmazva a táplálékallergia a szervezet kóros immunreakciója egy - esetenként több – fehérjére. A leggyakoribb allergiát okozó ételek gyermekeknél a tej, tojás, a szójás ételek, a kagyló és a földimogyoró. Felnőtteknél a tej, tojás és mogyoró, felnőtt korban azonban a tejcukor érzékenység a leggyakoribb,mely nem keverendő a tejallergiával.

A földi mogyoró hatása a szervezetre - blogcikk

Az étel-intolerancia – szemben az ételallergiával – nem az immunrendszer válasza, hanem az emésztőrendszeré. Étel-intolerancia akkor fordul elő, ha egy étel valamely összetevője irritálja a beteg emésztőrendszerét, vagy az képtelen az összetevőt megemészteni enzimdefektus (enzim hiány), gátolt enzimaktivitás vagy úgynevezett biogénaminok jelenléte állhat.

 Az ételallergia tünetei minden egyes alkalommal megjelennek, bármilyen kevés adag elfogyasztása után. Az étel-intolerancia tüneteinek megjelenése dózisfüggő: a tünetek addig nem jelennek meg, amíg a kérdéses ételből nem fogyasztanak nagyobb mennyiséget, vagy nem eszik azt nagy gyakorisággal.

Mit nevez a szakirodalom pszeudoallerigiának?

Valójában nagyon egyszerűen a táplálékintoleranciákat mivel azonos klinikai tünetcsoport jön létre, mint az allergiánál, pszeudoallergiának is nevezik. Pszeudoallergiát különböző tényezők okozhatnak:
Valamelyik enzim hiánya vagy csökkent működése – pl. laktáz, szacharáz  stb. hiánya

Szójabab, földimogyoró, zab, zabpehely,  cékla, kukorica, uborka stb. egy alkotórésze

Bizonyos  úgynevezett biogénaminok fokozott bevitele:

hisztamin: sajt, hal, sonka, szalámi, savanyú káposzta, bor

szerotonin: banán, paradicsom

 tirozin: sajt, sonka, szalámi, bor

fenil-etil-amin: csokoládé, bor

enziminduktorok: teobromin, teofillin (tea, kóla, csokoládé), koffein (kávé, kóla, tea),  szolanin és az alkohol.

Hisztamin felszabadító faktorok – Földieper, mák, földimogyoró, füstölt áru

Irritáló hatású fűszerek

 Az élelmiszerekben található adalékanyagok is kiválthatnak allergiát:
Természetes adalékanyagok (kazein, tehéntej savó, zselatin, állati kollagén, szójaprotein, szója-búza-kukorica-zab

 Mesterséges adalékanyagok: konzerválószerek – szalicil intolerancia

Mesterséges ételfestékek

Ízfokozók (glutamátok E-620-624), konzerválószerek – benzoesav és származékai (E- 210-219), ételfestékek E-102, E-127); aszpartam E-951, ciklamátok E-952, szorbitok E-200-203, aceszulfám-K E-950,

Az ételallergiák és ételintoleranciák között a különbség nem a kiváltó tényezőben van, hanem abban, hogy a tünetek létrejöttének eltér a mechanizmusa. Az allergiás megbetegedések kialakulását az örökletes és a környezeti tényezők együttesen befolyásolják.

- Az örökletes tényezők jelentőségét bizonyítja a halmozott családi előfordulás. Azoknál a családoknál, ahol mindkét szülő anamnézise allergiára pozitív, ott a gyermekeknél az allergia gyakorisága a 60-80%-ot is elérheti. Egy pozitív szülő esetén 2-3-szor, két pozitív szülő esetén 4-5-ször gyakoribb a táplálékallergia, mint negatív szülők esetén.

Csecsemő és kisgyermekkorban a felnőttekéhez képest kisebb teljesítőképességű emésztőfunkció, a bélfal fokozott áteresztőképessége a táplálék-alkotórészekkel szemben, valamint a tolerancia bizonytalansága nagymértékben hozzájárul az ételallergiák kialakulásához, ezért az ételallergiák kisgyermekkorban gyakoribbak.

Felnőtteknél egyéb szempontok vetődnek fel, amelyek szerepet játszanak az allergia kialakulásában:
Különféle betegségek, amelyek az emésztőrendszer harmonikus működését megzavarhatják (savtúltengéses fekélybetegség, epekövesség)

Le a tartósítószerrel, azaz dunsztom sincs

Alkoholizmus – krónikus irritációt jelent

Számos gyógyszer, amelynek emésztőszervi mellékhatásai vannak (nem szteroid gyulladáscsökkentők)

.folyt köv