Olaszország középső részéról származik ez a - régebben szegények által gyakrabban fogyasztott - lisztféle. Ott a XIV. század derekán már írásos emlékek is vannak a gesztenyék kereskedelméről, mivel felismerték jótékony hatásait - és viszonylag olcsó élelmiszernek számított. Íze jellegzetesen enyhén édeskés, és természetesen gluténmentes. A nálunk még kevéssé ismert őrölt magliszt, a mai Toszkánát részben felölelő, egykori Lunigiana régió sajátja volt. Ezen a környéken a középkorban - a gabonalisztek helyett - a szegények gyakorta ettek az erdőben összegyűjtött gesztenyéből kapott liszttel készített ételeket. Az először kényszernek tűnő fogyasztást nagyon hamar a gesztenyelisztben rejlő értékek felfedezése és védelme követte. Olyannyira, hogy Barga városa 1360-ban már törvényt hozott a gesztenye ki- és bevitelére, és 1498-ban Luccában is speciális szabályokat vezettek be, amelyek védték a gesztenyefákat és szabályozták a gesztenyeliszt termelését. 1543-ban már különféle brosúrák is napvilágot láttak, amelyek a gesztenyeliszt jótékony hatásait ecsetelték.
Illata is egyedi, főleg sütés közben lesz intenzív. Készítésekor a pörkölt, hántolt gesztenyét egészen finomra őrlik, melyből nem vonják ki a magas zsírtartalmat, így egy teljesebb, egyedibb textúrájú, termék lesz belőle.
Érdemes keverni más lisztekkel, ha nem gluténérzékeny fogyasztja, akár finomliszttel is, ekkor finom sütemények alapanyag lehet. Azt kell figyelembe venni, hogy nagyon magas a nedvszívó képessége, több folyadékot igényel, mintha normál liszttel dolgoznánk. Egyébként mindenhez használható, amire a hagyományos lisztet is használjuk.
Olaszországban a legismertebb gesztenyelisztes sütemény a castagnaccio, amelyben a gesztenyeliszt mellett helyt kap a fenyőmag, a rozmaring, a mazsola és az olívaolaj. A gesztenyével ellentétben - sokkal erősebbek az aromái. A gesztenyemasszánál megszokott lágy ízekkel szemben a gesztenyeliszt karakteresebb ízelemekkel rendelkezik. Felhasználásával nagyon jó kekszeket, kevert süteményeket, palacsintákat készíthetünk. Ízéhez remekül passzolnak a dióban, a mandulában, a mézben, a csokoládéban, a mogyoróban és a fenyőmagban rejlő aromák.
süthetünk kelt tésztákat, használhatjuk omlós tésztákhoz, de akár a gnocchi tésztájához is adhatjuk. Az olaszok a gesztenyelisztet nem csak sütéshez, hanem különféle kásákhoz is használják. Ilyen például a manafegoli vagy magnifregoli, ami nem más, mint vízzel felfőzött, majd összesütött gesztenyeliszt, amit tejjel vagy tejszínnel nyakon öntve fogyasztanak. Tipikus gesztenyelisztből készített desszert az igen népszerű korzikai Gateau ? la Châtaigne, amely egy élesztős, pörkölt mogyoróval gazdagított torta.
Mivel a gesztenyelisztnek van zsírtartalma, így hamarabb meg is romolhat, avasodhat, ezért tároljuk zárt edényben, dobozban, száraz, hideg, hűvös helyen. Sok benne az esszenciális aminosav, rosttartalma magas, ami jótékonyan hat az emésztésre és vitaminban igen gazdag. Megtalálható benne néhány B-vitamin, valamint némi vas, kálium, foszfor és folsav is.
Jó pár recept, gyakorlati tanács itt: http://antalvali.com/boszorkanykonyha/gesztenyeliszt.html
Tápanyagtartalom 100 g-ra vetítve (hozzávetőleges érték)
Energia:343 kcal/1456 kJ
fehérje: 7 g
szénhidrát: 72 g
zsír: 4 g
rost: 11 g
Származási hely: Olaszország
Ismeri további kiváló gluténmentes termékeiket is?
