Csak bejelentkezett felhasználóinknak érhető el.

Magzsola

Az aszalt szilva hatása a szervezetre.

Az aszalt szilva ( Prunus domestica L )az egyik legnépszerűbb termékünk. Ez nem is csoda, hiszen, ha az aszalt szót kimondjuk kis hazánkban bárhol, elsősorban erre, vagy a sárgabarackra asszociál majdnem mindenki. A szilva maga a jóság, a természet egy igazi ajándéka az emberiségnek. Azon kívül, hogy ősi, keletről származó gyümölcs, a folyamatos nemesítés során sikerült egy nagyon kellemes, mindenki számára elfogadható ízvilágot kialakítani – ami nagy lépés az eredeti, vad változat fanyarságához képest. Egyébként, magyarországi, legkorábbi lelete a bronz-vaskorból származik. Az alma után, második legfontosabb gyümölcsünk, bármilyen formájában szívesen fogyasztjuk

Annyi hasznos anyag található benne, hogy felsorolni is nehéz (megpróbálom), ráadásul, mint minden növényi táplálékban, ezek egymáshoz viszonyított aránya, hasznosulása pont ideális az emberi szervezet számára. Ha egy mondatban akarnám összefoglalni a lényeget: “A szilva éppolyan jó az idegeknek, és a szellemi megerőltetéseknek, mint amennyire hasznos az emésztésben.”

Szerencsére, az aszalással semmit sem veszít értékeiből ez az ízletes gyümölcs. Főleg a hidegebb hónapokban kedvelt csemege, de egész évben fogyasztható, ez a lédús, flavonoidokban (antocián) gazdag aszalvány. Bár az aszalt gyümölcsökben valóban magasabb a szénhidrát tartalom, sokszor, ezeknek inkább az előnyös tulajdonságait is érdemes figyelembe venni, erről olvashat idevonatkozó cikkünkben (melyik gyümölcsben van a legtöbb cukor?).

Az ősi kultúrák is ismerték, szerették a szilvát, és gyógyító hatásait, sőt, a sportolók is aszalt gyümölcsöket ettek, teljesítményük fokozására. Ha neveket is rendelünk ezek mellé, Plinius említi a damaszkuszi szilvát, Cato a szilva bujtásával és oltásával foglalkozik, Lucius Columella Kr. u. 60 körül pedig orvosi szempontból dícséri, mint bélszabályozót, „amely meghódította az ókori civilizált Európát”. A termesztett szilva a Közel-Keletről és a Földközi tenger napsütötte keleti vidékéről származik. Egyik valószínű őse a kökényszilva, ami hazánkban is őshonos. Alighanem ősi fajta, talán a legrégebbi a besztercei magvaváló szilva, ami szeptember közepén érik. Minél tovább marad a fán, annál nagyobb lesz a vitamintartalma.

A szilva hatóanyagai:

A szilvában a B12, és a biotin kivételével, az összes B-vitamin féle előfordul. Egyetlen szilva is olyan, mintha egy nagy, teljes értékű B-vitamin bombát kapnánk, a természet patikájából. Ebben a kombinációban az is nagyszerű, hogy a B-vitaminok úgy vannak együtt, hogy az anyagcserében kifejtett, jótékony hatásuk teljes mértékben érvényesülhet. A szilva a szénhidrát anyagcsere serkentője, katalizátora, jó hatású az idegrendszer működésére, szellemileg frissít, fokozza a teljesítőképességet, és a stressz-tűrést. Szóval, az irodákban, vagy a tárgyalótermekben inkább ezt, mint pogácsát, vagy más, “műanyag” rágcsálnivalót kellene ropogtatni…. (ok, ez csak az én saját véleményem). A mikroelemek közül kiemelhető a réz, és a cink. előbbi Elősegíti pl. a vörösvértesteket, és az oxigént a szövetekbe szállító vastartalmú hemoglobin képződését, valamint az ezek hiányának gyógyítására adagolt vas felszívódását. A réz a kalcium hasznosulásához is elengedhetetlen, így fontos szerepe van a csontritkulás megelőzésében és a csontok egészségének fenntartásában. És a cink? Kb. 100 enzim alkotásában vesz részt, és alkotórésze az inzulinnak, a szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonnak is. A szilva héjéban jelentős mennyiségű, többszörösen telítetlen zsírsav is található, ami egyrészt védi a gyümölcsöt a sejthártyák kiszáradásától, és megakadályozza a baktériumok bejutását. Magas ballasztanyag tartalma salaktalanítja, méregteleníti a bélrendszert, megszünteti a székrekedést is. A friss szilva cukorfoka 15-20, ezek szerint a gyümölcs 100 grammja kb. 15-20 gramm szacharózt tartalmaz; a lekvárban és aszalványban a folyamattal járó sűrítés és a vízelvonás hatására megnövekedik a cukorkoncentráció, ezért – és persze magas rosttartalma miatt is – használja a népgyógyítás hashajtóként is. Egyes kutatások szerint káliumtartalma védi a szívet és az ereket, csontritkulás ellen is hatásos, mivel csökkenti a kalcium- és magnézium-ionok kiürülését a szervezetből. Magas antioxidáns tartalma segíti az immunrendszerünk működését.

További előnyök:

  • optimalizálja a szénhidrát anyagcserét
  • segít a nyugtalanságnál, és koncentrációs zavaroknál
  • fokozza a stressz elleni védekezést
  • erősíti a sejthártyákat
  • tisztítja a beleket,
  • erősíti a szívműködést, és az immunrendszert

Néhány hasznos tipp:

  • a szilva ideális egy gyümölcskúrához: segítségével könnyen, és legfőképpen, természetes módon lehet néhány kg-tól megszabadulni
  • Elősegíti a víz kiürülését a szervezetből = vízhajtó hatású
  • megköti a belekben a felesleges zsírtartalmat, mielőtt felhalmozódnának a hasfalon, derékon, a fenékrészen, és a combokon lévő “zsír raktárokban”.
  • megakadályozza a szénhidrátok trigliceriddé való átalakulását (fogyás)
  • hasznos táplálék megerőltető szellemi tevékenység közben is.
  • a naponta 200 g szilva elfogyasztása hatásos kúra lehet ideges nyugtalanság, depresszió esetén is.
  • az aszalások kívül a legnépszerűbb feldolgozási módszer a lekvár főzése, melyik gyerek ne szeretné a szilvalekváros derelyét, a szilvás gombócot fahéjas cukorral, vagy az édes szilvalevest? :-)
  • Az igazi szilvalekvárt rézüstben, hosszasan, alacsony lángon, cukor nélkül főzik, amíg annyira be nem sűrűsödik, hogy a kavarófáról már nem csurog.

Az aszalt szilva mellett jó néhány, kedvelt gyümölcsöt is kínálunk, hozzáadott cukor nélkül. Ha kíváncsi ezekre, ide kattintva láthatja ezeket részletesen:

Mi is maga az aszalás?

Ez egy olyan ősi, tartósítási eljárás, hogy a termények víztartalmát elpárologtatják, így a penészgombák és más galád mikroorganizmusok nem tudnak a gyümölcsökben kárt tenni. Ha sikerül a víztartalmát 13-14 százalékra csökkenteni, száraz, szellős helyen hónapokig eláll az aszalvány. A régebbi időkben először napos helyen szárították a gyümölcsöket, később kemencében és szárítószekrényekben. A napon szárított gyümölcsöknél aszalás után a víztartalom egynegyede megmarad, míg a modernebb módszerszerekkel 1-5 százalékra csökkenthető. A napos aszalás hátránya, hogy a gyümölcs könnyen szennyeződhet, feltétele a kevés csapadék és sok napfény, így inkább a mediterrán országokra jellemző. A napon való szárítás mai kistestvére a napkollektoros aszaló.

EZEKET OLVASTA MÁR?

Kesudió - mag az alma végén

2018-01-15 22:21:13
Kesudió - mag az alma végén

Csak az elmúlt évtizedekben vált itthon elérhető áruvá és az egyik legkedveltebb olajos maggá -  a kesudió.

Magzsola mix, az első saját gyártmányunk:

2017-08-28 08:21:07
Magzsola mix, az első saját gyártmányunk:

Régóta megvolt erre az ötlet, hogy legyen nekünk is valami egyéni keverékünk - de mi legyen ez?

Mondja el a véleményét


Az ÁRLISTA letöltéséhez kérjük adja meg e-mail címét.
WG